De édes kis csimota vagy te! Mi leszel, ha nagy leszel? Mert jó a stíled, menj írónak. A jó stílushoz pedig már csak egy kedves mosoly kell, és öledbe hullanak a jányok. Én is hullanék, látod, csak kettőnk alatt már leszakadna az ágy. :DDD Meg, ha ifjonc koromban nagyon igyekeztem volna, lehetnél a fiam akár. De ettől eltekintve.... ;)
17 éves múltam nem rég, és még szűz vagyok, nem tagadom, minek? 100kg vagyok és jól érzem magam ebben a mázsában, szép is vagyok (szerintem...:D) és nincs kisebbségi komplexusom csak, amikor ülök és mellettem állnak, de ez most mindegy. Nem tudom hova akartam kilyukadni ezekkel... Jah! Igen, ezeket azért mondtam el mert vannak olyan emberek mint én, vagy talán "súlyosabbak" is, akik nem biznak önmagukban és tetetett vagy valódi "depresszióba" merülnek. Én szoktam mondogatni magamban ha tükör elél állok: Kövér vagyok...(apám állandóan hajtogatja, hogy le kell fogynom!). Kövér vagyok, le kell fogynom, tehetek én arról, hogy szeretem a finom kajákat? Kövér vagyok. Egy-két "bunkó" osztálytársam mondja: dagadt disznó! És ilyeneket szoktam válaszoli: Tessék, hogy mondod, szép vagyok? Szerintem is! Hátat fordítok és ott hagyom gondolkodni, ha tud... Tükör elé állok: Kövér vagyok, na és? Legalább nem vagyok bunkó... Apám mondogatja állandóan: Le kell fogynod, különben nem lesz csajod!!! Kikérem magamnak, mit tud ő a "csajos" dolgaimról?:) Szóval, "sorstársak"! Ne csüggedjetek! Álljatok büszkén szembe tükörképetekkel és mondjátok: nem is olyan gáz, legalább jól érzem magam a "mázsámban":)!
Én nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de én büszke vagyok arra, hogy 15 és 3/4 évesen még nem tettem szét a lábam senkinek, sőt, mégcsak nem is csókolóztam. Jó, tudom, az utóbbira nem kéne olyan büszkének lennem, de hát ez van! Én nm értem azokat, akik csak azért vesztették el a szüzességüket, mert már mindenki az osztályból , vagy mert a barátnőm is, estébé.
Csak sajnálni tudom őket.
Az más, ha ilyen idősen már komoly kapcsolata van valakinek, és feltétel nélkül bízik a másikban, de
... . Na, mind1.
Szerintem egyszerűen az van, hogy mint férfi, nem kellek egyetlen nőnek sem.
Eppen ma, egy uj paciens jott a rendelombe. 130 kg-os testtel (nem vicc). Egy jokepu, joalaku sraccal, kezenfogva, szerelmes pillantasokat vetve egymasra, de foleg a srac. A no egyszeruen borzasztoan nezett ki. Es megis talalt, nemcsak akarkit, hanem egy jokepu sracot. Szoval, nincs olyan szabaly hogy a kulsoseg teljesen megakadalyozna valakit abban hogy part szerezzen. Oh igen, es nagyon sok ilyent lattam az evek soran. Igen, talan kevesebb az esely, de sohasem nulla. Tehat amitol fugg, az a szemelyiseged, illetve annak a manifesztalodasa. Ha te elhiteted magaddal, hogy a kulsod miatt nem tudsz part szerezni, becsapod magad.
Es csak a kulsod az amin nem tudsz valtoztatni (meg az sem egeszen igaz).
Kedves Mr Spock, ha nem akarok a nőktől semmit, akkor észre sem veszne, elfelejtenek, és akkor sem fogok kelleni, mint férfi. Ha meg akarom, akkor meg állítólag azért nem fog sikerülni, mert görcsös vagyok. Pedig ezt a görcsösséget nem igazán érzem. Szerintem egyszerűen az van, hogy mint férfi, nem kellek egyetlen nőnek sem.
Kedves Béb, ez a fantáziálás az, ami eddig életben tartott. De most valahogy megfakult a képzeletem, vagy csak mert belekóstolhattam a szexualitásba, és már inkább az igazi hiányozna...
Meselj meg _reszletesebben_ sikertelen kiserleteidrol, megalaztatasaidrol es egyeb rossz elmenyeidrol. Legalabb mas szerencsetlen kozerzeten javitasz, ha a magade nem megy...
Vannak emberek, akikkel szemben első látásra működnek az előítéletek. Második látásra többnyire már nincs is mód
Ez csak akkor igaz, ha valaszut ele allitod oket (tehat: "vagy erdeklodsz irantam UGY IS, vagy nem erdekel a kapcsolat"). Ha ezt nem igy csinalod, akkor nincs oka annak, hogy ne legyen "masodik latas".
En ertem a problemadat, hiszen en sem voltam egy "jokepu srac", utanam sem jottek a nok, nekem kellett "megkuzdeni" minden kapcsolatert. DE....hamar rajottem arra, hogy ha eroltetem, akkor nehezebben megy. Es amikor taktikat valtoztattam, hagytam hogy nok csak "haverkent" legyenek kozelemben, hirtelen elkezdodtek kapcsolatok kialakulni. Miert? Volt idejuk megismerni engem es felfedezni hogy "jo fej vagyok". Persze sokaknal ez sem szamitott, de az a nehany akiknel igen, azok amugyis ertekesebb embereknek jottek ki.
Ket dolog szamit: kulso es belso. A kulsod nyilvanvaloan hatranyos. Tehat marad a belsod. Ha te magad SEM hiszel abban, hogy az elegge ertekes ahhoz, hogy vonzo legyen, akkor nehez a dolog. De ha igen, akkor a belsot nehezebb megismerni, es neked erre idot kell hagynod. Sajnos a "de en mar tobb mint harminc eve varok" nem szamit, hiszen egy uj kapcsolatban az uj szemelynek ez nem egy megismeresi felulet.Tehat annak ellenere, hogy ez igy elhuzodott, igy is neked kell turelmesnek lenni. Tudom, konnyu ezt mondani, de.....ez akkor is igy van. Egyszeruen, hagyd hogy megismerjenek mielott akarmilyen "mas" erdeklodest is mutatnal.
Na, még egy utolsót, Pinky...
Irod:
" Kedves KoLa, ha létezik reinkarnáció, úgy kívánom neked, hogy hasonló lélekkel legyél "megáldva", izé, megátkozva, mint amilyen az enyém. És akkor, esetleg, talán, netán valamennyit megértenél abból, amiket leírtam "
Na, figyelj álszent barátom.
Éppen arról van szó, hogy nagyon is értem az általad felvetett probléma lényegét. Az egyik legkedvesebb (és valódi) barátom - gyerekkoromból ismerem - 28 múlt, mikor túljutott ezen a gondon, igy volt alkalmam közelről megtapasztalni, milyen állapot is ez. Amiket Te itt összeirogatsz, annak köze nincs hozzá... Konkrét kérdésekre, javaslatokra, hozzászólásokra nem reagálsz, kecsesen elsiklasz mellette, holott - ha komoly lenne a problémád - éppen ezekbe kellene két kézzel belekapaszkodnod. Hogy a többi árulkodó jelekről már ne is beszéljünk.
Ami emgem illet, ne erölködj. Te kb. annyira vagy szűz, mint én buddhista szerzetes...
Azért további jó levelezést, végül is a társaság, a csevegés a fontos, az pedig - úgy tűnik - megvan.
Kedves Pinky, én nem gondolom, hogy ez a topic segíteni fog rajtad, ha nem sikerült se pszichológusnak, se pszichiáternek, pedig ők nyilván kihámoztak belőled "minden körülményt", beleértve a neveltetésedet, és a saját megaddal kapcsolatos egyéb problémákat. Úgyhogy biztos vagyok benne: én sem fogom megoldani. Viszont adnék egy "nőies" tanácsot: fantáziálj! Remélem, ebben nem akadályoz semmi, hiszen, ha este elalvás előtt a fejedre húzod a paplant, a gondolataidat senki nem látja, nem hallja. Használd a szexuális fantáziádat (van?), szeretkezz gondolatban macsóként a legszebb hölgyekkel, csinálj mindent, amit egyébként nem mersz, és legyél minden, ami egyébként nem mersz lenni. Így lehetséges, hogy előbb-utóbb ismét eljutsz legalábbis az önkielégítésig - és aztán ki tudja.
A másik: manapság fóbiás betegségeket - bocs, hogy ilyen összehasonlítást teszek - egy érdekes pszichológiai módszerrel gyógyítanak, ezt kognitív terápiának hívják. A lényege, hogy egy példán keresztül mondjam el: azzal, akinek pókiszonya van, ronda nagy szőrös pókokat fogdostatnak, hogy megtanuljon a szorongató félelmével szembenézni. Ebből kiindulva én is javasolnék neked néhány lányt, akik kliensnek tekintenek - nézd ezt a dolgot úgy, mint terápiát, lehetőséget, hogy szembenézz azzal az arctalan félelemmel, amiről egy dolgot tudnod kell: félelmeink 90 százaléka indokolatlan félelem, csakis bennünk él!!! És a félelem az egyetlen dolog, ami gátat szab az életnek. Ha ezt elhiszed, egy rakat problémád - és nem csak a szexuális - megoldódik!
Kedves Pic, ez egy roppant bonyolult és hosszú história.
A neveltetéstől kezdve az adottságokon át a körülményekig szinte minden benne van a képben.
Elsősorban a külalak. Másodsorban a "neveltetésem", a gyerekkorom. Harmadsorban az előzőekből adódott kudarcok. És még sokminden más, amit itt nem fogok kifejteni...
Pic, nagyjából azért nem szeretkezem, mert nincs kivel. Ahhoz kellene valakit találnom, aki nem kliensnek tekint. Olyan kellene, aki VISZONTSZERET. De tele vagyok aggódással, gátlásokkal, kisebbrendűségi izével és nagyjából nulla önbizalommal rendelkezem. És mindezek tetejébe próbálok igényes maradni - na nem a szupermodellekre gondolok, mert nem a külalakban vagyok igényes.
A többi jó ég tudja, hány tudós, muvész meg elvesztette a szüzességét, oszt mégis okos volt.
A Te példád csak egy kiragadott eset. Nem hinném, hogy ilyen marhaságokkal kellene vigasztalni az ifjút.
Kedves nagypali, NEM VAGYOK BUZI.
Mielőtt mások megkérdeznék, válaszolok: nem vagyok kutya, sem elefánt, sőt ufonauta sem. Nem a Marsról érkeztem, nem a Holdról, nem egy másik dimenzióból. Nem vagyok aberrált, nem vagyok (eléggé) perverz, nem vagyok pedofil, nem esetem a szado-mazo, sőt, a pisi-kaki sem.
Innen a Föld bolygóról származom, egy nőnemű és egy hímnemű homo sapiens egészséges egyedeként láttam meg ezt a zord világot több, mint 30 éve. Lehetnék tök´ átlagos, de nem vagyok az. Sajnosszerencsére.
Valaki emlegette Woody Allen-t. Állítólag hozzá fűződik a megjegyzés, hogy nem lenne tagja olyan klubnak, amelyik őt felvenné.
Egészséges vagyok, oszt´ mégse.
De úgy látom, hogy sokan csak egyszerű képekben tudnak gondolkodni.
Kant, aki azt mondta többek között, hogy az a szép, ami érdek nélkül tetszik, állítólag szűz maradt élete végéig. Veszített vele, vagy azért tudott ilyen okosakat, hülyeségeket kitalálni?
> Mert gondolom, szerinted, aki ilyen idôs korában még érintetlen, az csak valami testi-szellemi fogyatékos lehet.
Igen, ilyenek az emberek. Aki nem tartozik bele a többségbe, az nem normális, hülye, fogyatékos, satöbbi. Kiközösítendő...
> Azt a többség kizárja, hogy csak azért, mert igenis, vannak roppant gátlásos, nagyon csúnya énképpel bíró emberek.
A többségnek szerencséje van, hogy nem kell bonyolult lelki izékkel vergődniük, sejtelmük sem lehet az ilyen dolgokról, viszont remekül dobálóznak a remek tanácsokkal, és közben hízik a májuk, hogy milyen szerencsések, hogy az átlaghoz tartoznak, nem lógnak ki...
Kedves Mr Spock, egy kicsit groteszknek érzem, hogy egy vicc jutott eszembe az írásod olvastán.
Megy egy ember szekéren, és meglát az út szélén egy gyalogló lányt.
Megszólítja:
- Kedvesem, elvihetlek a szekeremen?
- Hogyisne, hogy az úr meg akarjon @-ni!
- Ugyan, dehogy, hogy is gondolhatsz ilyet!
- Hát akkor meg minek szálljak fel a szekérre...?
Vannak emberek, akikkel szemben első látásra működnek az előítéletek. Második látásra többnyire már nincs is mód.
Ha úgy viselkedem, hogy nem partnert, hanem barátot szeretnék, hát rengeteget fogok találni, ez meg is történik nap mint nap. Csakhogy az így megismert nők közül egyetlen-egy sem független.
Ha meg görcsösen "vadászatra" vetemednék, akkor menekülnének előlem a lehetséges partnerek. Ez így van. Ha akarom, azért nem megy, ha nem akarom, akkor meg azért.
Kedves KoLa, ha létezik reinkarnáció, úgy kívánom neked, hogy hasonló lélekkel legyél "megáldva", izé, megátkozva, mint amilyen az enyém. És akkor, esetleg, talán, netán valamennyit megértenél abból, amiket leírtam.
Nem, inkább nem is kívánom. Nem akarok neked sem rosszat. Persze, nem is akarhatok.
Senkinek sem kívánom ezt a fajta "számkivetettséget", amivel magam sújtom sajátmagam. Tele vagyok problémákkal, hülyeségekkel, gátlásokkal. Senkinek sem kívánnám ezeket a nyomorult életérzéseket...
bcsi, Te teljesen hüje vagy, már bocs´. Azért, mert nem érted, hogy miről is papolok, azért még NEM KAMU az egész. Különben lehet, hogy valóban logikátlannak tűnik itt-ott, amiket leírtam. Nos, ez azért van, mert hiába a névtelenség, MINDENT mégsem mertem leírni. Pl. a konkrét dolgokat, helyeket, embereket, vagy akár viszonyokat, mert sose lehet tudni, hogy valaki rám ismerhet.... Szóval a dolgaim sokkal-sokkal bonyolultabbak anál, mint amiket leírtam. Pszichológus, psziciáter sem tudta kibogozni.
Én nem vagyok nőnemű, hanem férfi. 30 múltam. Azon kívül, hogy az elmúlt években többször jártam pszichológusnál, pszichiáternél, tehát ezen kívül semmi közöm a lélekbúvárkodáshoz.
Koszonom a megertest, KoLa.
Nem tudom, hogy a topicnyito milyen nemu es hogy kamu-e. En viszont teny, hogy lany vagyok, huszon tul es meg szuz. Ha atveres az egesz, akkor en is bedoltem, mert tenyleg oszinten irtam.
Ps. Abban az a jo, hogy szegyellem ezt az allapotomat, es nem akarom mashol reklamozni. Bar rajottem, hogy ilyen fogadtatas mellett itt sem kellett volna.
Hali, bcsi, Virginia!
Csak mérkőzzetek meg nyugodtan, igaz, akkor más cím kéne ennek a topicnak.;-)
A korábbi hozzászólásomban említett gyanúm azóta bizonyossággá érlelődött bennem: ez az egész "szűz" téma egy nagy kamu, úgy ahogy van. Nem kell hozzá nagy ész, csak figyelmesen el kell olvasni vitaindítő hősünk hozzászólásait. Nagyon árulkodóak szerintem. Lehet, hogy lélekbúvár tanonc az illető, de a helyzet "beleélésben" nem jeleskedik...
Nekem is az a véleményem, hogy egy hölgyről van szó, néhány dolgot úgy fogalmaz meg, ahogy egy pasi soha nem tenné.
De valóban érdekes megfigyelni a hozzászólásokat, szinte senki nem marad ki (ahogy én sem tudtam megállni). Helyre kis tanulmány lesz ebből...:-))
Engem az lep meg, hogy mennyi együttérzésre, és segítőkészségre talál, és csak csakély gúnyra.
Gondolom ez attól lehet, hogy a legtöbb pasi önbecsülése növekedett egy ilyen esetet olvasván...:-)))
Na bye, jó "mérkőzést".
Ps.: Viginia, abban mi a jó, ha mindenhová más néven tervezel írni? Ennyire nem vállalod amit leírsz...?
